Készítő: Mark Schiefelbein | Forrás: AP

Hosszan beszélt a SportsPro-nak Andreas Zagklis, a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség főtitkára, felvázolta még elképzeléseit a FIBA világbajnokságról és abbéli reményeiről, hogy helyreálljon a kapcsolat a tesület és az EuroLeague között.

A kép, amelyen a spanyol válogatott kapitánya, Rudy Fernandez ringatja a Naismith Trophy-t a teltházas pekingi Wukesong Arena közönsége előtt még tavaly szeptemberben készült, és mintha egy másik időzónából származna, ám a FIBA főtitkárának, Andreas Zagklisnak frissen élt az emlékezetében, amikor februárban interjút adott a SportsPro-nak.

A kellemes és udvarias, több nyelven beszélő görög szakember szerint a FIBA világbajnokság a testület 2019-es két legfontosabb alappillérének egyike volt.  A másik, ahogy Zagklis mondja, a FIBA „szervezeti stabilitása és egysége”, amellyel hite szerint a Svájcban székelő testület elérheti az elődje, Patrick Baumann által kitűzött célokat. Baumann másfél éve hunyt el, kevesebb mint egy évvel a Kínában megrendezett világbajnokság előtt.

„A változás hirtelen és váratlanul jött” – mondja Zagklis, aki 2018 decemberében a negyedik főtitkár lett a FIBA 87 éves történetében. „Úgy gondolom, testületünk megmutatta a FIBA erejét, nagyon büszke vagyok a vezetői csapatunkra. Nem csupán gyorsan megoldottuk a váltást, de véghezvittünk minden befejezés előtt álló projektet, kezdve természetesen a valaha volt legnagyobb és minden mértéket figyelembe véve a legjobb világbajnoksággal.” 

A Zagklis által csak „a FIBA új korszakának első világbajnokságaként” emlegetett torna egy újabb lépés volt a testület azon tervének megvalósításában, hogy a válogatott szintű kosárlabdát szélesebb körben elismerjék, és ennek részeként a klubszezonban bevezessék válogatott szüneteket. A Fiba kereste annak a lehetőségét is, hogy több nézőt szerezzen a tornának, a korábbi négy helyett öt évet adna magának a felkészülésre, így a kosárlabda-világbajnokság nem esne egybe a labdarúgó-világbajnoksággal. 

A 2019-es világbajnokságra 2017 novemberében kezdődött a kvalifikáció, és 18 hónapon át tartott, úgy tervezték meg, hogy egyre inkább felkeltse az érdeklődést a tornára. Az eseményen először vett részt 32 nemzet válogatottja, korábban 24 csapatos volt a vb, és a mérkőzéseket nyolc kínai városban játszották. 

A tapasztalt ügyvéd és egykori kosárlabdázó Zagklis bevallja, hogy nem volt egyszerű feladat egy Kína méretű országban ennyire szétszórtan rendezni a mérkőzéseket, logisztikailag sok kihívást rejtett magában, de dicséri a házigazda szervezési kapacitását, ami a siker kulcsaként aposztrofált. 

„Hiszem, hogy ez a világbajnokság kiváló reklámja volt sportágunknak” – jelenti ki Zagklis. „Olyan csarnokokat és dekorációkat, televíziós közvetítést láthattunk, mint korábban soha. Először volt 32 csapatos a vb, azt gondolom, a bővítés bebizonyította, hogy szüksége volt rá ebben a sportágban. Láthattunk a pályán meglepetéseket, sok-sok sztárjátékost és néhány egészen fantasztikus mérkőzést is. Úgy érzem, mind a 32 nemzet megtiszteltetésnek érezte, hogy részt vehet a világbajnokságon, és az esemény rangját emelte az is, hogy milyen komoly népszerűsítést kapott világszerte.” 

A FIBA összességében több mint 3 milliárd nézőt könyvelhetett el annak köszönhetően, hogy 70 közvetítő partnere több mint 190 országban sugározta a világbajnokságot. A torna 92 mérkőzését összesen 800.000 néző látta a helyszínen, Zagklis szerint „nincs kétség afelől, hogy a sportágunk kivételesen népszerű Kínában”. 

Miközben a 2019-es főcímeket a világbajnokság uralta, Zagklis szeretné biztosítani, hogy a sportág különböző szintjén megvalósított változások sem maradnak szó nélkül. Tavaly indult el az Amerikai Kosárlabda Bajnokok Ligája (BCLA), ami a FIBA elsőszámú európai klubsorozatának dél-amerikai változata, és átalakították a FIBA Interkontinetális Kupát is, ami a klubvilágbajnoki címről dönt. A kiscsapatos, félpályás, utcai kosár jellegű 3×3-as World Tour naptárát kibővítették és magasabb lett a pénzdíja, és elindítottak egy női sorozatot is. 

Normál körülmények között az inga most a 2020-as tokiói olimpiai felé billenne, hisz a hagyományos formátum mellett Japánban mutatkozik be a 3×3-as kosárlabda. Erre azonban 2021-ig várni kell, miután a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC) precedens nélküli döntést kényszerült hozni, és a koronavírus járvány miatt elhalasztotta az olimpiát. A járvány a FIBA naptárát is jelentősen felborította. 

Ahogy a világ sportját, úgy a nemzetközi kosárlabda eseményeket is felfüggesztették a Covid-19 miatt, és a cikk írásakor minden FIBA rendezvényt határozatlan ideig leállítottak. Bár a sportágat irányító testület nemrég publikált egy iránymutatót, miként térhetne vissza a kosárlabda a rendes kerékvágásba. 

A felfüggesztés sorsára jutott az újonnan induló Kosárlabda Afrika Bajnokság (BAL), a 12 csapatos klubsorozat márciusban kezdődött volna. A szenegáli Amadou Gallo Fall által vezetett BAL, ami Zagklis szerint „az elmúlt 12 hónap egyik legjelentősebb lépése”, 50-50 százalékban a FIBA és az NBA közös vállalkozása, olyan támogatókkal, mint a Nike tulajdonában lévő Jordan brand. 

A Fiba kapcsolata az észak-amerikai kosárlabda szervezettel 30 évre nyúlik vissza, amikor az akkori főtitkár, Borislav Stankovic és az NBA egykori komisszárja, David Stern megállapodott egymással. Azóta a két testület olyan programokban működött együtt, mint a Kosárlabda Határok Nélkül fejlesztési és közösségi kapcsolatokat teremtő programja, de eddig nem hoztak létre együtt jelentősebb klubsorozatot. 

„Ez a következő lépés az NBA és a FIBA kapcsolatában” – állítja Zagklis, aki korábban a FIBA jogtanácsosa és jogi igazgatója volt. „A stratégiáinkat összehangoljuk. Ők a leggyorsabban fejlődő gazdaság által nyújtott potenciált szeretnék kiaknázni, és mi is szeretnénk kapcsolatba kerülni az afrikai játékosokkal, hisz igazolták, hogy van bennük potenciál.” “

Az afrikai nemzetek a közelmúltban sikeresen szerepeltek a FIBA tornáin, ezért Zagklis úgy látja, hogy a BAL tökéletes lesz a tehetségek kinevelésére. Ez az NBA számára is vonzó, hisz maga is sokat profitál az egyre jobban feltörekvő afrikai sztárokból, mint a Philadelphia 76ers-ben játszó kameruni center Joel Embiid a 2019-es bajnoki sorozat MVP-je, Giannis Antetokounmpo, aki Görögországban született ugyan, de nigériai szülőktől. 

A legfontosabb azonban, hogy a BAL biztosítja a pénzügyi hátteret, a forrásokat és az infrastruktúrát az afrikai kosárlabda fejlődéséhez. Zagklis szerint jobb, ha létrehozunk egy sorozatot, amely meggyőzi a fiatal afrikaiakat, hogy a kontinensen folytassák a fejlődésüket, mintha azonnal külföldi lehetőség után néznének. 

„Megegyeztük az NBA-vel a FIBA rendszerén alapuló klubsorozat alapelveiről, ami a selejtezők során is a sportszempontokat veszi figyelembe” – mondja Zagklis. „A 12 csapat közül hat előre meghatározott ország bajnokcsapata, de a további hat helyre lehet kvalifikálni. Az első esemény selejtező-sorozatában 29 ország csapatai vettek részt, ami jól példázza a FIBA törekvési szándékait, miszerint legyen álom, hogy ebben a ligában szerepelhetnek.” 

„Abban a periódusban vagyunk, amikor a kormány támogatásával új csarnokok épülnek a kontinensen, amikor a klubok az NBA támogatásával professzionálisabb szintre emelkedhetnek. A promóciós elemek mellett tehát ott van a növekedési faktor is, lehetőséget biztosítani a játékosoknak a profi sport elérésére a saját kontinensükön. Ha készen állnak egy ázsiai vagy európai topligára, esetleg az NBA-re, természetesen nyitva áll előttük az ajtó, de érezniük kell, hogy a fejlődésük a kontinensen is lehetséges.” 

Miközben bevallja, hogy a FIBA-nak és az NBA-nek egy kicsit más céljai vannak a BAL-lal, Zagklis bízik benne, hogy a vállalkozás kölcsönösen előnyös lesz és hosszú távú hatást gyakorol a régióra. 

„Hiszem, hogy ebben a projektben ott a lehetőség, és a férfiaknál is megteremti azt, ami a nőknél már érezhető, hogy a legnépszerűbb csapatsport legyen a kontinensen” – erősíti meg. „Természetesen az NBA szeretne elsőszámú sportbrand lenni a kontinensen, és mivel az NBA a világ legjobb férfi bajnoksága, mevannak a marketingeszközei. Hiszem, hogy most ezzel az új termékkel, az Afrikai Bajnokok Kupájára építve, amit a FIBA Afrika szervezett a múltban, soha nem látott magaslatokba emelkedhet a sportágunk a kontinensen.”

Amikor a sportélet visszatér a normál kerékvágásba, a FIBA a már említett Kosárlabda Bajnokok Ligája (BCL) fejlődését is szeretné tovább erősíteni. A sorozatot új stratégiai partner segíti majd, a 25 éves befektetői tapasztalattal rendelkező Brian Bailey és a Warner Entertainment egykori vezetője, Kevin Tsujihara irányítása alatt lévő GCBH LP. 

A pénzügyi háttér mellett az amerikai cég a tapasztalatát is kínálja olyan területeken, mint a szponzoráció, közvetítési és digitális jogok, és segít a hároméves európai klubsorozat kereskedelmi értékesítésében. Az együttműködés keretében létrejött egy új társaság, a Fiba ClubCo, amelyet többségi viszonylatban a FIBA irányít, és részesedése van a BCL-ben, valamint 11 európai nemzeti bajnokságban és a Kosárlabda Európa Liga uniójában. Ez a társaság felel majd az Interkontinentális Kupa és más jövőbeli nemzetközi klubsorozatok megrendezéséért. 

Zagklis bevallja, nem túl gyakori, hogy egy nemzetközi szövetség külső befektetőket von be, mert a tőke elfogadása sokszor az irányítás bizonyos fokáról való lemondást is jelenti. Ugyanakkor szerinte a FIBA új stratégiai partnerei olyan emberek, akik imádják a kosárlabdát. Hozzáteszi, hogy ezzel a lépéssel a FIBA azt demonstrálja, sokkal inkább érdekli a sportág alakulása, mintsem „a teljes kontroll és tulajdonlás”. 

„Három év után a Bajnokok Ligája készen áll arra, hogy új korszakot nyisson, és mi örülünk, hogy társak lehetünk ebben a folyamatban, mint akik már bizonyítottak a befektetés, valamint a média és szórakoztató üzlet terén.” 

„Ez egy bizalmi állásfoglalás a piactól a BCL felé. Jelzi, hogy a BCL egy olyan termék, amelynek itt a helye, és amely fejlődhet. Ez a lényege annak, amit az üzlet hozhat az európai kosárlabdának. Továbbá egy számunkra fontos üzenetet is rejt magában, azt a célt, hogy a FIBA védőszárnya alatt létrejöjjön egy szabil nemzetközi klubsorozat hálózat.”

„Leteszi a voksát a termék mellett és erősíti azt. Hosszú távú víziót ad a kluboknak, amelyek elkötelezettek a BCL felé, hogy a legfontosabb alapelvek változatlanok. És egy újabb fontos pillért ad a sportágnak, a nemzetközi klubsorozatokat, ahova minden csapat vágyik évről-évre.” 

Ez a teljesítményelven alapuló üzenet korábban összeütközést okozott a FIBA és a EuroLeague között, amelyet az állandó tagságra épülő modellje Európa legrangosabb klubsorozatává tette, de más európai csapatok számára korlátozta a lehetőséget, hogy részt kérjenek maguknak a tortából. 

Csábító azt sugallni, hogy a komoly anyagi háttérrel és szélesebb kereskedelmi elképzeléssel rendelkező BCL veszélyt jelenthet a EuroLeague-re, amely tovább mélyítené a kettejük közötti kapcsolatot. Zagklis vezetésével azonban a FIBA sokkal szívélyesebb lett riválisával, és a görög szakember azt mondja, az ajtó félig nyitva áll.  

„Úgy gondolom, lehetőségek lesznek, és éppen ezért kezdtünk el beszélgetni” – mondja, kommentálva, vajon lesznek-e olyan területek a jövően, ahol a FIBA és a EuroLeague együttműködik.

„Ám tudni kell, hogy ez nem olyan projekt, ahol azonnal látható a fejlődés, idő kell, hogy kiépítsük a hiten és bizalmon alapuló hangulatot, és mindkét féltől igényel lépéseket.” 

“A FIBA a múltban, és főleg abban a 14 hónapban, amióta én irányítom, rendkívül rugalmas hozzáállást mutatott, nem csak beszélgetésre és egyezkedésre volt nyitott, de lépéseket is tett a megoldás irányába.” 

A két fél korábban a naptáregyeztetések tekintetében is ütközött egymással, így rendre előfordult, hogy a EuroLeague legjobb játékosai közül többen nem tudtak eleget tenni a válogatottbeli kötelezettségeiknek. Zagklis e téren is nyitott a párbeszédre. 

„Nem arra törekszünk, hogy elkerüljük a konfliktust, hanem arra, hogy megoldást találjunk a problémára” – erősíti meg. „A válogatottak szereplése kulcsterület a sportágunk növekedésében, népszerűségének erősödésében. A nemzeti együttesek bevonzhatják a kevésbé fanatikus kosárrajongókat szélesítve így a szurkolói bázist, akikből később a klubok és bajnokságok drukkerei is lehetnek.” 

„Mélyen hiszek ebben a szinergikus egyesülésben. Hisszük, hogy a versenynaptár megfelelő összeállításával mindenki számára lesz elég időszak lejátszani a mérkőzéseit, elég idő és tér, hogy kereskedelmileg is áruba bocsássa a sorozatát, kiszolgálja az ügyfeleit és egyben a saját igényeit.” 

Mindezek alapján nem meglepetés, hogy a FIBA következő négyéves stratégiájának allappillérei közé tartozik a közösség egyesítése, valamint olyan területek fejlesztése, amelyeken korábban talán átsiklottak. A női kosárlabda fejlesztése központi kérdés, ahogy a nemzeti szövetségek erősítése és a FIBA család bővítése is. 

Ezen a ponton érdemes visszapillantani a Zagklis által, még a beiktatásakor lefektetett bátor célhoz, a kosárlabdát a világ legnépszerűbb sportjává tenni. A szerepe nem csupán tanácsadás és tárgyalás, úgy tűnik, ő is tisztában van vele, hogy szükség van a teljes kosárlabda társadalom támogatásáért lobbizni, ha ezt a célt el szeretné érni. 

„A cél továbbra is a világ legnépszerűbb sportjává tenni a kosárlabdát” – hangoztatja. „Amit csinálunk, az nem az én személyes elképzelésem, a FIBA teljes tagsága mellette áll. Kérdés, hogy a szövetségeink, akikért nap mint nap dolgozunk, a játékosaink, akikre hallgatunk és nem csak a szabályokat próbáljuk betartatni velük, és a szurkolóink, akiknek mindig a lehető legjobb terméket szeretnénk nyújtani, vajon megértik-e.” 

„Az elmúlt 14 hónapban azt próbáltam megértetni az emberekkel, hogy egy olyan nagy irányító testület, mint a FIBA, attól, hogy makroszinten végzi a feladatát, még nem veszíti el a realitás érzékét, figyeli a napi eseményeket és két lábbal a földön jár. Ez az egyik legnagyobb kihívás egy nagy nemzetközi szervezet számára.”